Sörgyári sógorok

Valamikor a nyolcvanas évek végén néhány kiváncsi fiatal elhatározta, hogy kipróbálja az addig még szinte ismeretlen sportágat, a baseballt. Eszközök hiányában fogtak néhány teniszlabdát, anyuka kopott seprűjének nyelét, és a focipálya sarkában elkezdték megtanulni, összerakni, kitalálni a sport szabályait. Aztán délutánonként egyre többen lettek, a szabályok egyre jobban letisztultak, néhányan beszereztek egy-két igazi baseball-labdát is az amerikai nagybácsitól, és felmerült az ötlet, csináljunk egy igazi baseballcsapatot!

060211-team5min

Ugye milyen ismerős a történet? Ha jól gondolom, sokan aktív résztvevői voltunk a magunk hasonló kis meséjének, a jelenleg is működő és működött magyar csapatok mind-mind valahogy így kezdték.
A történet azonban, amibe most belekezdtem, nem Magyarországon játszódik.

Történt ugyanis valamikor a nyolcvanas években, hogy nem messze tőlünk Ausztriában, konkrétabban Schrems városában is elindult egy hasonló sztori. Főhőseink teljesen odavoltak az amerikai sportokért, ezek közül is a baseball volt a szívük csücske, ezért beszereztek két műbőrkesztyűt, egy softball-labdát, egy kis faütőt, és belecsaptak a lecsóba. Havonta egyszer összejöttek, és próbálgatták magukat. Aztán mikor 18 évesek lettek, jött a katonaság, munka, egyetem, szétszéledt a társaság.

A történet 7 év múlva, 1999-ben folytatódott, amikor ismét összehozta a sors a kis társaságot, akikhez csatlakozott még további néhány baseball-bolond, akik pedig úgy látták, érdemes egy igazi baseball-csapatot összehozniuk. Néhány edzőmeccses tapasztalatszerzés után úgy döntöttek, hivatalosan is alakuljon egy igazi klub, és induljanak a 2000-es bajnokságban. Megalakult tehát a Schremser Beers Baseball Club.

Hogy miért ez lett a nevük? Ennek két oka is van: az első nyilvánvaló, hisz a sör fontos szerepet játszik minden hasonló korú egészséges fiatal férfi életében. A második okra később még visszatérek.

A klub életének irányítója a kezdetektől fogva Wolfgang Styll lett, a csapat menedzsere pedig Mike Preißl. Az eltelt hat év alatt a csapat a legalsó ligából felküzdötte magát az osztrák BBL ligába, ami tulajdonképpen a második ligának tekinthető.

Ezt a ligát nyerte meg 2005-ben a Tulln Ravens csapata, akiknél hamarosan nemzetközi tornán méretteti meg magát a Jánossomorja Rascals.

Az első liga az ABL, a csapat jelenlegi álma feljutni ebbe a csoportba, a legjobbak közé.

Ausztriában kicsit több liga létezik, mint nálunk. Az első liga az ABL (Austrian Baseball League), ahol 8 csapat játszik, ez a legerősebb osztály. A második osztály a BBL (Baseball Bundesliga), ebben a két csoportban nincs földrajzi megosztás. A további osztályok már meg vannak osztva, így létezik 3 Reginalliga, alatta pedig még további 5 Landesliga.

060211-beers

A csapat történetének hat éve alatt a következő fontos állomások voltak:

  • 2000: tapasztalatgyűjtés a legalsó ligában, “Landesliga”.
  • 2001: A “Landesliga” bajnokcsapata voltak, emellett elkezdődött a junior csapat trenírozása, szervezése 10–13 éves kissrácokkal.
  • 2002: A csapat a Regionalliga-ban szerepelt, nem is rosszul, a kicsik pedig (Little Beers) a junior bajnokságban indultak .
  • 2003: az első felnőtt csapat mellett a klub indított egy másik gárdát is a bajnokságban Beers2 néven.
  • 2004: 6 hónapra Scott Machen személyében egy amerikai edző érkezett a csapathoz, aminek hatására a csapat második helyen végzett a ligában, és megszerzte a jogot a BBL-ben való indulásra. A Little Beers mellett a klub még egy junior csapatot indított Mini-Beers néven.
  • 2005: az első csapat a BBL-ben negyedik helyen végzett, valamint elkészült csapat hivatalos baseball pályája, a Beers Field.

A játékosok

A klubnak, mint említettem, két felnőtt csapata van, a Beers és a Beers2, amikben összesen 25 játékos játszik. A kiscsapatokban jelenleg 20 kissrác játszik, ők lesznek a jövő nemzedéke. A nagycsapatok játékoskerete is igencsak fiatal, a jelenlegi játékosok nagy százaléka ugyanis a juniorok első generációjából nőtt ki. A klub alapítói, az őskövületek ugyan még a klub tagjai, de már nem nagyon játszanak, átadták a terepet a fiatalságnak. A nagycsapatok játékosainak átlagéletkora 16-17 év, a legkisebbek között pedig található két junior válogatott játékos is, akikhez nagy reményeket fűz a csapat.

Az edző

2003-ig Mike Preißl volt a csapat kinevezett edzője. Aztán a játékosok rájöttek, hogy jó játékhoz igazán szakértő edőre van szükség. Ekkor sikerült egy fél évre a csapathoz csábítani az amúgy phoenix-i születésű Scott Machen-t. Az edző vezetésével rengeteget fejlődött a gárda, ekkor tanulták meg igazán a baseballt, rengeteg sikerben volt együtt részük. 2006-ra újabb edző után kellett néznie a csapatnak, de mint a csapat honlapjáról kiderül, már meg is találták a megfelelő embert William J. Meyers személyében.

Az edzés

Scott edzősködésének ideje alatt minden hétköznap volt valamilyen edzés a pályán. Három alkalommal a nagyoknak, kétszer a kicsiknek. 2002-től a csapatnál szokássá vált, hogy az idényt egy pár napos edzőtáborozással indítják.

Az első ilyen edzőtáborozás során kerültem én is kapcsolatba a csapattal, amikor 2002 áprilisában Magyarországra érkeztek. Veszprémben szálltak meg a fiúk, és a nemesvámosi pályán tartották a napi edzéseiket. Az edzőtábort aztán egy edzőmeccsel zártuk.

Abban az időben még tudott nyerni a nemesvámosi gárda, így megszereztük első nemzetközi meccsünkön az első nemzetközi sikerünket, megvertük az osztrák srácokat 16:11-re. Nagyon jó hangulatban telt a hosszú hétvége, a vendégek nagy örömére éppen egyetemi napok volt a Veszprémben, így sikerült a fiúkkal a magyar baseball mellett a magyar lányokat és a magyar sört is megismertetni.

Azt hiszem nem panaszkodhattak a vendégszeretetre, ám ők sem maradtak adósaink, az edzőmeccs után előkerült valahonnan két láda eredeti Schremser Beer, amit nagy duzzogva elfogyasztottunk a fiúkkal. Mi jobb híján egy aláírt faütőt ajándékoztunk a sógoroknak, ők egy doboz labdával, néhány sapkával és a már említett nedűvel búcsúztak tőlünk. A visszavágó azóta is szerveződik, reméljük egyszer valóban összejön a dolog, felpattanunk lepukkant Transporterünkre, és meg sem állunk az osztrák sörgyárig.

Pálya

A kezdetekkor a srácok is egy leamortizált focipályán kezdtek játszani, ami mögé felhúztak egy kis backstop-ot. A pálya a várostól északra, egy folyó, a Braunaubach partján fekszik. Az évek során folyamatos fejlesztésen, alakítgatáson ment keresztül. A srácok igazán kitettek magukért, a pálya mellett most már fedett kis öltöző található, a backstop mögötti részen egy kis büfé, padokkal, székekkel, napernyőkkel, a csapatoknak betonozott, fedett dugout, körbe kerítés, ütőketrec – egyszóval van minden, ami elképzelhető. Jelenlegi állapotában a pálya hivatalosan egy un. Austrian Category B Field.

Nincs pedig könnyű dolguk a karbantartóknak, ugyanis a közeli folyó áradása, és a belvíz sokszor használhatatlanná teszi a pályát. Az is előfordult az évek során, hogy csak a kis házikó látszott ki a vízből.

Statisztika

A csapat hat év során 212 hivatalos mérkőzést játszott, ebből 152 felnőtt illetve 60 junior meccset. A mérlegük 118 győzelem és 94 vereség.

Díjak

Minden szezon után egy igazi sörözős szezonzáró partit szervez a klub, ahol többek közt kiosztják a szezon legjobbjainak járó díjakat.

Szponzorok

A csapatnak összesen 36 (!) szponzora van. Ezek nagy része kisebb összegekkel támogatja a csapatot, de van köztük néhány olyan, akik komolyan gondolják a dolgot. Ilyen a csapat névadó szponzora, a helyi Schremser Bier sörgyár.

Élet a pályán kívül

A klub nem csak egy sportklub, annál sokkal több. Mivel baráti társaságból alakult, rengetek időt töltenek a pályán kívül is együtt. Kirándulásokat, sítáborokat, kerti partikat, különböző baseballhoz kapcsolódó rendezvényeket szerveznek. Hagyománnyá vált például a baseballpályán és környékén tartott szabadtéri Megasilvester-Party.

Hogy miért is írtam le mindezt? Egyszerűen csak hogy lássátuk, lássuk, hogy egy sikeres klub működtetése nem is olyan nagy varázslat! Szerintem mindannyiunknak megvan a lehetősége, hogy lelkesedéssel, kitartással hasonlóan jól szervezetté, sikeressé tegye saját kis csapatát. A kényes kérdés a szponzori dolog, tehát a pénz. Ebből a szempontból irigylésre méltóak osztrák barátaink, de ki tudja, lehet hogy ez sem csak a szerencsén múlott…

6 thoughts on “Sörgyári sógorok

  1. Mike Preißl

    Thanks for the articel on your homepage – I think this website can help our sport a lot!
    Have a nice season to all baseball-players in hungary!
    Mike Preißl
    Schremser Beers Baseball Club, Austria

  2. ob

    Thank you for reminding us of the great time we had at our spring trainig in hungary. (and thank you for republishing of that funny pic of Wolfgang an me
    🙂
    I didn’t realize that it can be so f…..ing cold in hungary, but there was a hot party somewhere at the campus in Veszprém.
    Play Ball!
    ob
    Schremser Beers Baseball Club, Austria

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük