Faütő vs. fémütő

Melyikőnknek ne okozna kéjes örömet a fémütő és a baseball-labda találkozásának összetéveszthetetlen hangja? Bizony, ez a hang valószínűleg minden magyar baseballosnak közös titkos szerelme. Az amerikai és európai trendet és szabályozást figyelembe véve azonban pár éven belül végleg le kell mondanunk erről az akusztikai élvezetről, hiszen hamarosan a mi pályáinkon is a faütő lesz a kötelező ‘fegyver’. Azért aggódni nem kell, azt hiszem hamar megszokjuk az újfajta hangzást, nem hiszem, hogy a hangja miatt fogjuk visszasírni azokat a régi szép fémütős időket. Vissza fogjuk egyáltalán sírni? Erre a kérdésre kerestem a választ, amikor az internet és józan paraszti eszem segítségével kicsit körbejártam a témát. Lássuk mire jutottam!

Először is, nézzük a hivatalos magyarázatot a fémütők leváltására. Az amerikai profi ligában már jó ideje kötelező a faütők használata. Ennek egyik legfőbb oka a hagyomány, hisz a kezdetek kezdetétől fából esztergálták a baseball-ütőket. Az 1880-as évek elején még a játékosok farigcsálták maguknak, de aztán az 1884-ben megjelent az első sportszergyár, a Louisville, akik már tömegtermelésben gyártották, az addigra már szabványosított méretű ütőket.

Eddig bárkinek mutattam meg egy edzést vagy szimplán csak a felszerelést, az volt az első, hogy bőszen rácsodálkozott az ütőre, amit persze faütőnek vélt elsőre. Bevallom, nekem is meglepetés volt annak idején, hogy nálunk mindenki ezt a speciális, aluminiumötvözetből készült ütőt használja.

Majd száz év elteltével, a tudomány és az ipar fejlődésével aztán a sportszergyártók ellőálltak a fémütőkkel, amik könnyebben előállíthatók, tartósabbak, és a használatukat tekintve is sok – később erre részletesen visszatérek – előnyös tulajdonsággal bírnak. Az első hivatalos baseball-meccsen használt fémütő 1970-ben jelent meg. Számos előnyös tulajdonsága közül a legszimpatikusabb – sokkal sistergősebb labdákat lehet vele csapatni – lett végül a veszte is.

baseball labda
fotó: Crazigirll on sxc

Egy kísérlet szerint egy major ligás játékos által ütött labda sebessége fémütővel 108.5 mph, faütővel 96.5 mph, ami annyit jelent, hogy a dobónak átlagban 0.056 másodperccel több ideje van reagálni a labdára. Ez így leírva kevésnek tűnhet, de a kísérletek bizonyítják, hogy sokat tud számítani adott szituációban.

A gyors ütések ugyanis balesetveszélyesnek bizonyultak, a fémütő így a profiligában nem állta meg a helyét. Túl értékes játékosok játszanak ott ahhoz, hogy holmi csóró laszti kettétörje a többmilkás dobó alkarját. Az egyetemi és alacsonyabb szintű, amatőr bajnokságokban azonban elkezdték használni, és csak néhány éve jutottak el odáig, hogy nem ártana lecserélni az ütőket a hagyomnyos faütőkre, vagy legalább a valamivel emberbarátabb ötövözetekre. 2002-ben aztán az egyetemi bajnokságokban be is tiltották a fémütők bizonyos fajtáit, sőt az ütők méretére is megszorító intézkedéseket vezettek be. A gyors labdák által okozott sérülések ugyanis kezdtek aggasztó méreteket ölteni. Egy statisztika alapján az 1998-as évben 375 sérülés történt a college bajnokságban, amelyet a dobó felé tartó gyors ütések okoztak. És ami még durvább, a megsérült dobók közül 34-en le is tehették a lantot, hatan hónapokra kidőltek, és ugyanebben az évben egy 14 éves arizonai kislurkó sajnos életét vesztette az őt eltalált ütéstől. Ugyanebben az évben a profi bajnokságban – ahol mint tudjuk a dobások jóval gyorsabban suhannak – ugyanennyi vizsgált mérkőzésen, csak faütőt használva 314 sérülést számoltak.

faütő vs fémütő
fotó: lkwolfson on sxc

Egy másik, kevésbé drámai, inkább gyakorlati oka az egyetemi bajnokság faütőre való átállásának, hogy az onnan kikerülő, profi pályafutásra vágyó ifjoncoknak komoly újratanulást jelentett a faütőre való átszokás. Ez fontos lehet a mi szempontunkból is, hisz valami hasonlót fogunk átélni a következő években. Nem tudom kit mennyire győztek meg ezek az adatok, én azon az állásponton vagyok, hogy ezt hozzáértő szakemberek biztosan jól körbejárták már, és nem hiába jutnak egyre több ország bajnokságában arra a következtetésre, hogy a faütő kevésbé veszélyes. Részemről tehát a faütő bevezetésének szükségszerűsége nem kérdés.

Miután ezt tudomásul vettük, érdemes végiggondolnunk, hogy mégis milyen változásokat fog a csere okozni a magyarországi baseballban.

Az alapvető különbség a fa- illetve fémütők között ugye az agyaguk. A faütők tömör fából készülnek. Létezik ugyan olyan faütő is, aminek üreges a belseje, és ki van töltve valami spéci anyaggal, így a súlyeloszlása variálható anélkül, hogy ez kívülről látszana – de ez az ütő meccseken szinte sehol nem fordul elő. A tömörségéből következik, hogy az anyagát és a korlátozott méretbeli variálhatóságot leszámítva az ütőnek a fizikai és súlyeloszlási tulajdonságai eléggé behatároltak. Anyagválasztás szempontjából sincs sok lehetőség, hisz a súly és felxibilítás megfelelő arányát már rég belőtték, nem érdemes eltérni tőle, meg amúgy is, a fafajták mégiscsak adottak. A fémütők ezzel szemben rengetek variálhatósági lehetőséget rejtenek. Egyrészt az anyaguk, másrészt mivel üregesek, a fal vastagságának variálásával a súlyelosztása is szinte tetszés szerint alakítható.

A súlyelosztás kulcskérdés. Minél közelebb van ugyanis az ütő súlypontja a nyeléhez, illetve ahhoz a ponthoz ahol a kezedben tartod, annál könnyebben lehet irányítani. Ha könnyebben irányítod, akkor sokkal pontosabb, és gyorsabb lendítést produkálsz. Ha gyorsabban lendítesz, akkor több időd van a labdát figyelni, kicsit később kezdheted a mozdulatot, és precízebben csíped el akár a csavart labdákat is. A faütőknek a súlypontja az ütő fejében összpontosul, ami nagyságrendekkel nehezebbé teszi a pontos és gyors ütéseket.

A másik alapvető különbség a két konstrukció között az anyagukból fakadő rugalmasság. Trambulin-effektusnak is hívják, egyszerűen arról van szó, hogy a faütő jóval több energiát elnyel az ütközés során, mint egy fémütő. Erről nem akarok túl sokat okoskodni (példának felhozható a trambulin, vagy a teniszütő húrozása), a lényeg, hogy ezek miatt a fémütővel ütött laszti sokkal gyorsabban repeszt, mint a faütővel útjára bocsátott társa.

Hogy mit jelent ez pontosan? Ha ütő vagyok hátrányt, ha dobó vagy védekező vagyok, akkor meg előnyt.

Ütőként mindannyian arra törekszünk hogy minél erősebbet és nagyobbat suhintsunk a labdába, és a felsorolt tulajdonságok alapján ez fémütővel valósítható meg könnyebben. A faütő használatához tehát rengeteg dolgon változtatnunk kell az ütőmozdulatunkon. Előszöris a mozdulatot tökéletesítenünk kell, ugyanis lassabb lesz az ütés, sokkal több múlik azon, hogy mikor és hogyan találjuk el a labdát. Akármennyire is jól lendítünk, a magas ütéseink jópár méterrel rövidebbek, a pattogós labdáink pedig jóval lasabbak lesznek. Van ennek egy pszichológiai vonzata is, mégpedig az, hogy az ütőket kevesebb sikerélmény éri, valamint az igazán jó ütők sokkal inkább ki fognak emelkedni a többiek közül. Most már nem lesz elég egy-egy a labda elé tett ütő, rendesen bele is kell piszkálni ahhoz, hogy túlmenjen legalább a dobón. Ütőként aztán arra oda is kell figyelni, hogy az inside labdákat ügyesen találjuk el, minél kevésbé az ütő nyelével, mert míg a fémütőnél ez max elzsibbasztotta a tenyerünket, a faütőnél könnyen az ütő törését okozhatja, ami az anyagi veszteségen túl szinte tuti egyesen való kipottyanást is jelent.

faütõ reccsen
fotó: Michael Ainsworth

A védekező csapat szempontjából a faütő már szívesebben látott vendég lehet. Mint mondtam, az ütések kisebbek, lasabbak, sokkal több lehetőség lesz tehát a bázisokon való kiejtésre. Ez persze azt is jelenti, hogy az infielderek védekezésén sokkal több fog múlni mint eddig, de valószínű ez csak az izgalmakat fokozza, és a technikailag jobban felkészült csapatokat segíti. A dobó szempontjából – a sérülésveszély csökkenése mellett – lélektanilag is sokat fog jelenteni a faütő, hisz kevesebbszer kell majd könnyező szemekkel a center-fielder mögé néznie.

Van ennek a faütő-mizériának még egy vonzata, és ez a piszkos anyagiak. A faütő a természeténél, illetve a fa természeténél fogva sajnos sokkal könnyebben feladja, ami azt jelenti hogy többet és gyakrabban kell vásárolni belőle. Ez nyilván nagy teher a csapatoknak, de azt hiszem előbb-utóbb ezt is tudomásul kell vennünk.

A magam részéről nagyjából körüljártam a témát, akit további okosságok érdekelnek ezzel kapcsolatban bőven talál a neten információt. Guglizzátok meg a wood bat vs aluminium kombót, a sportoldalakon kívül elég sok egyetemi dolgozat témájaként is felbukkan. A többit meg majd élőben, a pályán!

24 thoughts on “Faütő vs. fémütő

  1. rr.)

    Nem mellékesen tenném hozzá, hogy ez a szerző 50. cikke a Play ball!-on, így jár neki a taps – és a sör is persze 🙂

  2. poppy

    Grt! Jó írás.
    Én örülök a fának és kíváncsian várom az idényt.
    A szlovákok már azzal nyomták 2006-ban és igencsak másképp jött a labda a
    külsőmezőben.
    Védelem sem tud majd mindent rutinból megoldani az elején, bár gondolom hamarabb átállunk mint az ütésnél.

  3. Brecsi

    Én is jobban szeretnék fával nyomulni. Biztosan jobb:D Már most sajnálom azokat akik fémmel is csak éppen megütötték a .100-as ütőátlagot:D

  4. poppy

    Csütörtökig várni kell. Utána itt a tél.

    A faütőhöz nem ragad oda a nyelved, ezért jobb.

  5. Fábi

    Gratu gabesz, szép kis cikket rittyentettél.

    Ami azt illeti gabesz, a fémes koppanása a labdának mikor megütöd az alu ütőkkel szép ugyan, de nyomába sem érhet egy faütővel telibetalált labda reccsenő-csattanó szinfóniájának!

    http://www.youtube.com/watch?v=NNDul8Qzi_o

    ha még nem látta volna valaki:)

  6. pako

    Mire bevezetik, és a csapatok meg tudják vásárolni addig minden csapat anyagilag tönkremegy és befejezik a játékot.

  7. gabesz

    kösz SS, javítjuk
    az ilyen alapos olvasók viszik előre a világot!

  8. Brecsi

    Azért nem olyan vészes a dolog. Már két Magyarországi csapat van, aki rájött, egy esztergagép sokmindenre jó. A szentendrének legyártott fa ütők még a Japán edzők szerint is teljen alkalmas. 50 darab kerül annyibe, amennyibe a szuperből 7-10 darab:D De Somorja is jelezte, hogy ott is pörög a gép, nekik is van egy prototípusuk.

    Ezért nem írtuk bele a VK-ba, hogy csak a CEB által jóváhagyott faütők… Ezeket mi hagyjuk jóvá. Viszont a bíróknak kötelező tartozék ezentúl a centi és egy mérleg:D

  9. Mike32

    Oké oké Péterbácsi, de nekem ilyen mázsálóm van csak, azt meg nehéz magammal vinni minden meccsre… akkor mi legyen? 🙂

  10. szenyo

    én viszont elvileg tudok esztergagépet kezelni, van róla papírom…

    igaz már vagy 15 éve, hogy esztergáltam a fingot…

  11. marci

    A fa utokben nem az alakra esztergalas a tudomany, hanem az azt megelozo szaritasi technologia. Persze Roy Hobbs es Homer Simpson is egy puszta kessel faragott ki egy darab fat es csapkodta a HRokat. 😀

  12. marci

    ‘Létezik ugyan olyan faütő is, aminek üreges a belseje, és ki van töltve valami spéci anyaggal, így a súlyeloszlása variálható anélkül, hogy ez kívülről látszana – de ez az ütő meccseken szinte sehol nem fordul elő.’

    Dehogynem! Ugy hivjak corked bat es par eve Sammy Sosa hasznalt ilyet meccsen. Aztan magyarazkodott hetekig! :DDD

  13. Mike32

    Szenyokám… elvileg én is offszet gépmester vagyok, kvázi tudok nyomdagéppel nyomtatni, de nem merem felajánlani hogy megcsinálom a csapat évkönyvét…:))))

  14. gabesz

    ok marci, kösz a kiegészítsést, bevallom ezügyben nem másztam a dolgok mélyére …

  15. gabesz

    azért én megnéznék egy Szenyó-féle ütőt, ugorj ki a hétvégén Szenyó, felajánlom az esztergagépet!

  16. pako

    az én cspatomnál meg mindemki diplomás mérnök,vagy informatikus a fenébe csak én rendelkezem fémipari alapképzéssel:))))