Interliga félidő

Egy kis írással szeretnék beszámolni, hogy mi történt eddig az Interligában, elsősorban a saját csapatunk szemszögéből. Két év északi interligázás után a komolyabb, jobb meccsek reményében tértünk vissza a délihez, amelyet már megnyert a Szentendre és egy ízben a Nagykanizsa is. 8 résztvevővel indult el a bajnokság, 4 horvát (Varazdin, Karlovac, Zagreb, Split), 2 belgrádi és 2 magyar csapattal. A lebonyolítás lényege, hogy minden csapat 2 meccset játszik egy hétvégén, kétszer ugyanazzal a csapattal, ugyanazon a pályán. A fő szempont a minél kevesebb utazás volt.

Eddig 4 forduló zajlott le, amely során mi a Nagykanizsával kezdtünk, majd Vojvode Beograd, Varazdin, Zagreb volt a menet. A Kanizsa ellen az első meccset hoztuk könnyedén, Tirnitz Pepe ellen nem volt nehéz dolgunk, és a sok ütésnek és rengeteg kanizsai hibának köszönhetően 22:3-ra győztünk. Következő nap az előző napi nagy mellényt magunkon hagyva, illetve figyelmen kívül hagyva, hogy az előző nap nem jelen lévő Daróczi Gida került dombra, nagyon rossz ütőteljesítményt nyújtva sikerült 6:3-ra kikapnunk.

A Vojvode ellen a vasárnapi Duna Kupa miatt double headert játszottunk. A belgrádi srácok nem sokat pihentek, hisz nem előző nap, hanem aznap hajnal 3-kor indultak, és még persze el is tévedtek. Egyetlen igazán értékelhető dobójuk van, ezért is a lejátszott meccseiknél az első rendszerint szoros, a második pedig egy nagyobb zakó. Az első meccsünkön Gyurcsek Peti kezdett nálunk, aki nagyon jól és pontosan dobált végig, az ellenfelek nem nagyon tudtak ütni ellene és többször bevetette a pottyantós fegyvert is, amely kb 5 K-t hozott neki aznap. A támadásunk ezen a napon sem volt túl acélos, a nem valami nagyon jól dobó belgrádi embernek csak 5 pontot sikerült ütni, és a végén sikerült is feljönniük 5:4-re, de Petit aznap nem tudták még a védelmi hibák sem elbizonytalanítani és végül hoztuk az első meccset. A double header második meccse sokkal simábbnak indult, mint az első, könnyedén gyűjtöttük a pontokat és az ellen is elfáradt a sok utazást ás az első meccset követően. Kovács Geri jól dobott, egészen a 8. inningig, amikorra elfáradt, de a szakvezetés úgy döntött, hogy ráfér a gyakorlás és a 10:5-ös vezetés elég kel, hogy legyen az utolsó inningre. Ez a hozzáállás majdnem megbosszulta magát, mert az utolsó inningben tele pályánál a legjobb ütőjük ütött egy bases clearing triple-t, amellyel 10:8-ra feljöttek. Ekkor bejött Nikó, és lehúzta a rolót, így legalább a két “kötelező” győzelem meglett.

A harmadik hétvégén Varazdinba kellett utazni, ahova az első meccsre igen hiányos csapattal érkeztünk, mivel Várkonyi és Gyurcsek csak vasárnapra tudott kijönni, Nikó pedig különös módon a meccs után sérült le előző szombaton (erről én többet nem mondhatok:)) Az egyetlen általában dobóként funkcionáló emberünk Kovács Geri volt, akire viszont aznap ráment a THING, így az első inningben váltakozva sétáltatott, vagy dobott le embereket, plusz az ütések, így 8:0-al kezdtünk, amivel nagyjábl elment a meccs. Még pár inningig hagytuk dobni, de aztán kénytelenek voltunk behozni Németh Balázst (Gazsi), aki eddig életében egyszer dobott, és egészen különös módon nullázta az ellenfelet. Pontos dobásaiból vagy nem is ütöttek, vagy könnyű rollingokat, flájokat, míg nekünk összesen 2 hitet és 3 pontott sikerült összehoznunk, így végül az eredmény 15:2 lett 7 inningben. A vasárnapi meccsre már nagyobb reményekkel készütünk, mivel jött Peti és Kónyi felmentőnek. A dobás része a projektnek remekül is működött, Peti egy inning kivételével alig engedélyezett pontott, Kónyi pedig mint reliever állt helyt. A fő problémát továbbra is az ütés jelentette, csak Gyurcsek, Erdélyi és jómagam tudtunk ütni a fiatal balkezes varazdini srácnak, ezzel hoztunk 3 pontot, ami éppen fele volt a varazdiniakénak, amellyel 6:3 lett a vége.

Hozzá kell tenni, hogy a horvát bírók mindkét nap remekül csaltak, még a helyiek is elnézést kértek ezért.

Végül most hétvégén játszottunk a zágrábiakkal, akiket mindenképpen meg kellett (volna) verni kétszer, hogy maradjon esélyünka 4-es döntőbe való bejutásra. A 3 évvel ezelőttihez képest már csak pár hírmondó maradt a zágrábi csapatban, míg a kezdéskor vettük észre, hogy leigazolták a korábban Splitben játszott, a minor leagueban is megfordult venezuelai Ernestot. Bár neki vállproblémái voltak, de rettenetes ütőformában lévő csapatunknak nem sok esélye volt akár a pontszerzésre is ellene. A 9 inning alatt 19 K-t gyűjtöttünk össze, közben Gyurcsek Peti és Geri nem dobtak rosszul, csak éppen annyira, hogy folyamatosan kapjunk pontokat és végül 9:0 lett az eredmény. Tudtuk, hogy másnap nem dobhat ez a dobó és, ogy a védelmük nem túl acélos, ezért reméltük,hogy legalább egy győzelmet össze tudunk szedni másnap. Jól is alakult a meccs, Nikó pokoli ütéseivel, amihez a többiek kis bh-kal, sétákkal és errort eredményező ütésekkel járultak hozzá, elhúztunk 6:1-re a második inning végére és sajnos leültünk, ahogy az ilyenkor nálunk szokás. Közben sajnos kiderült, hogy Nikó a sérülés után még nem a régi és tőle szokatlanul több embert ledobott, amihez pár BH járult és az 5. inningre sikerült feljönniük 6-ra, amikor is hítuk Várkonyit, hogy húzza le a rolót a végéig. Ő meg is tett mindent, ami tőle tellett, közben pedig mi 8:5-re növeltük az előnyt. Sajnos azonban Kónyi az utolsó 2 inningre kifáradt és előbb 8:8-ra feljöttek a 8-ban, majd a 9-ben 2 out futó kettes, hármas szituációban a veterán kecser, Rommel ütött egy BH-t középre, rögtön 10:8 és maardt egy inning javítani. Nikó jött ütni, nem mertek neki dobni, sétált. Utána én következtem és mint általában, ha kritikus lenne ütni a 9. inningben, ütöttem egy szar flyt. Gazsi javított, és továbbütötte Nikót, majd Padre remek duplájával futó 2-es 3-on. Utána Kondás Márk ground outjából bejött Nikó. Ekkor futó 3-as, 2 out sziutációban jött Várkonyi ütni, aki híres arról, hogy nehéz helyzetben mindig üt egy kis BH-t. Most ütött egy közepes rollingot short stopra. Az aznap mindent elrontó srác felett éppen nem pattant át a laszti, majd dobott egyre egy gyengécskét, amely egy másfél méterre az egyestől lepattant, az egyes pedig élete első spárgájával, emberfeletti erőfeszítéssel elkapta a labdát, és így véget ért a meccs. Az egyes ember le is sérült az esetnél, de a meccset megnyerték.

Összegzésképpen elmondható, hogy elsősorban Yozo és mellette Dini hiányát, plusz Csabina Peti (Csubi) disszidálását nem tudta kezelni a csapat. Az infieldünk Padreval és az ifjú Bubbleval, valamint a dobóink nagy része jól teljesít, de ez nem tudja ellensúlyozni a gyenge ütőteljesítményt. Szóval az interligaban meg hatravan a papíron 3 legerősebb ellenfél elleni 2 dupla meccs, amiből 2 idegenben lesz (Belgrád és Karlovac). A belgrádit nagy valószínűséggel bukjuk, de Dinivel megerősödve mindent meg fogunk tenni, hogy a másik négy meccsen csodát tegyünk. Majd meglátjuk, hogy megy. Utána a válogattotjaink (Dini, Nikó, Gazsi, Hami, Padre, Bubbla) készülnek tovább, a többiek pedig lélekben készülhetnek a play offra. Látva Zsoba és az Óbuda elszántságát, igen nehéz lesz a címvédés a bajnokságban.

De labda gömbölyű, a focit pedig gólra játsszák, ugye.

2 thoughts on “Interliga félidő

  1. Padre

    Madridba kitelepült Miklósunk, honvágyát betűvetéssel kompenzálja.
    Szép, őszinte írás. Erős négyes.
    Csak így tovább.