Sleepwalkers-vita: a szentendreiek válasza

[:hu]a szerk: Kisebb kommentháború zajlott a két hete megjelent interjúnk kapcsán, amiben Mérnyei Pires Péter – a sokakat érdeklő szentendrei csapat-szétválás kapcsán – kérdezte Halmos Balázst:

Helyén kezelt győzelem

Ott ő elmondta az ő véleményüket, itt most én (Tóth Róbert, roboter) a szentendreieket kérdeztem meg. Mert így fair.

De.

A blog nem választottbíróság, nem akarunk sem egyik, sem másik oldalnak igazat adni. Egyikünk sem. Ez nem a mi vitánk, bele sem látunk a lapokba. Mi csak szeretnénk kitenni hetente egy-egy programot, majd eredménylistát anélkül, hogy egyik vagy másik csapat belekössön – pusztán a leírt csapatnevek miatt. Nem a mi dolgunk eldönteni. Ugye a két felet érintő vitában talán mégsem a harmadik a hibás? Nem nevetünk, nyugi.

Szeretnénk nem erről írni. Szeretnénk kitenni ajánlókat, beszámolókat a magyar baseballról, hogy az a pár ember, aki hétvégi programként kimenne meccsre, tudja, mikor hova menjen családdal, haverokkal – és pár sörrel 😉 –, majd rá pár napra ne a levlistáról összebogarászva kelljen kisakkoznia, hogy milyen eredmények is születtek. A játékosok pedig lássák, hogy igen, készülnek beszámolók a meccseikről. Ennyi. Nem sok.

És a belgák hova álljanak?

Hogy kit hogy hívnak, nem éppen építő visszajelzés a mi munkánkkal (hobbinkkal) kapcsolatban sem. Mert nem a mi dolgunk eldönteni. Félve teszem hozzá, hogy egy-egy vitának a legjobb és leghatékonyabb eldöntési módja mindig is a jó hideg sörök melletti át- és kibeszélés szokott lenni. Szép az idő, kinyitottak a teraszok.

Íme, a szentendrei válasz:

[:][:hu]

+++

A Szentendre Sleepwalkerstől Körtvélyesi Péter válaszolt, aki Simonyi György helyettese a klub élén.

roboter: Szia, Simonyi György neve közismert a magyar baseball-életben, a tiéd egyelőre kevésbé, bemutatkoznál pár szóban?

Körtvélyesi György: Hogy én ki vagyok, az nem is igazán érdekes. Tulajdonképpen csak a füvet nyírom az izbégi pályán. Van két fiam, akik kitalálták, hogy ők bizony baseballozni szeretnének. Próbáltam őket a foci vagy a pingpong, esetleg az amerikai foci felé terelni, de nem hagyták magukat lebeszélni. Ezért, mivel ők kiskorúként a legtöbb feladatot nem tudták megoldani, nekem kellett helytállnom helyettük. Tehát, ha úgy vesszük, akkor csupán a gyerekeiért aggódó és sportolásukat szem előtt tartó apuka vagyok. Gyuri tavaly augusztusban sajnos hónapokra kidőlt, kellett valaki, akinek pótolnia kellett őt az egyesületben. Mivel Gyuri igazából pótolhatatlan, ezért megpróbáltam őt csupán helyettesíteni. Sajnos más nem akadt a Nagy Csapatból, akik a másfél évtizedes munkásság, gondoskodás után akkor a nagy szükségben a segítségére siettek volna. Azaz, nem én akartam magamnak ezt a keresztet és  egyes ex-ek számomra felfoghatatlan indíttatású állítása ellenére, nem „akarok én lenni az új kiskakas a szemétdombon”.

A kialakult helyzettel kapcsolatban vannak tények, vannak vélemények és felmerülnek kérdések is.

Ha valamennyi oldalról részletesen szeretnénk utána járni a dolgoknak, akkor valószínűleg cikksorozatot kellene indítani. (a szerk: nem fogunk.)

Szentendrén pillanatnyilag olyan átalakulási folyamat zajlik a baseballegyesületben, aminek a végkimenetele – a sok ismeretlen tényező miatt – finoman szólva is bizonytalan.

Ezt a folyamatot a felnőtt csapat tagjainak elvándorlása indította el. Önmagában nem a költözéssel van a baj. Viszont lehetett volna akár úgy is lefolytatni, hogy a következmények ne hirtelen, egyszerre és sokkszerűen érintsék az itt maradókat, akik jellemzően gyerekek.

A problémák itt kezdődtek. Ugyanis olyan szituáció alakult ki, amiben a számtalan oldal nagyon sok szereplője a hasonlóan nagyszámú és eltérő érdekek, vélemények ütközését hihetetlenül amatőr módon próbálta megoldani.

150415-palya

Van az úgy, hogy egyes emberek, csoportok között a kommunikáció és a viszonyok is annyira megromlanak, hogy egymás között már nincs esély az ellentétek és az áldatlan állapotok feloldására. Nagyon nagy szerencsénkre van megoldás az ilyen helyzetekre is, ugyanis ilyenkor (amikor más már tényleg nem adódik) lehetőségünk van segítségül hívni a jog rendszerét, amit ugye pontosan erre találtak ki. Amikor már tényleg nincs más lehetőség, akkor próbáljuk megnézni, hogy mit ír erről a magatartási szabályok írásos gyűjteménye.

Tovább ronthat a helyzeten, ha ezek után az egyik oldal mindezt továbbra is figyelmen kívül hagyva, a haveri alapon verbuválódott sportcsapat szintjén megrekedve, még mindig a pár bennfentes, hangadó véleményét szajkózza, míg a másik fél, amely immár civil, társadalmi szervezet, különböző alapszabályok és jogszabályok ide vonatkozó, mindenkire kötelező érvényű magatartásformáit mutatja fel.

Ezek után próbálja mindenki egyénileg eldönteni, hogy objektív alapon, az érzelmeket is kizárva, melyik felet illetik meg például a sportegyesület névhasználati joga. Pár volt csapattagot, akik továbbállva, az egyesületet elhagyva, másokkal összebútorozva, egymás között elhatározva úgy döntenek, hogy a nevet is használnák tovább, vagy magát a sportegyesületet, amelyet ezen a néven jegyzett be a bíróság?

A névhasználati kérdés alapvetően egyszerű. Nem is érthető, hogy miért lehet ebből ekkora probléma, miközben vannak alapszabályok, jogszabályok és van egy szövetség, amely ebben a helyzetben nem engedhetné meg magának, hogy egy blogírást a saját médiafelületére beengedve, mintegy hallgatólagosan legitimálja az egyértelmű jogsértést ahelyett, hogy határozottan lépne fel ezzel szemben.

(a szerk: A blog magyar baseballt érintő írásait magam teszem ki a szöv. oldalára. Ebben én hibáztam. Védelmemre, sokunknak elképzelése sincs, mi történt. Ezért kérdezte meg Pires is. Ezért kérdezem most én is.)

A névhasználati kérdés azonban csak egy közvetett problémája a Sleepwalkersnek.

Ez is abból a problémahalmazból származik, amelynek kiváltója a távozni szándékozó játékosok rossz koncepciója és az ehhez választott rossz megoldások.  Ők úgy ‘gondolom formán’ arra juthattak, hogy miután ők elmennek, Szentendrén nem marad semmi, az egyesület úgyis meg fog szűnni. Csakhogy ez nem így történt, mert volt aki úgy gondolta, hogy nem hagyhatja cserben az időközben összeverbuvált gyerekcsapatot. Ehhez talált segítőket, támogatókat is, amivel már volt értelme tovább vinni a megmaradt fiatalokkal együtt az egyesületet, és ezzel nem kellett megszüntetni Szentendrén és környékén a baseballozás lehetőségét.

A távozók még ezek után sem érezték szükségét, hogy például egy egyesületi közgyűlést összehívjanak, ott rendezzenek többek között olyan fontos kérdéseket, mint az egyesület esetleges megszüntetése, a névhasználat kérdése (ha mégse szűnik meg az egyesület), átigazolás, tagsági jogviszony lemondása, egyesület által használt tárgyak (egyesületi vagyon) megosztása, vezető tisztségviselők cseréje, a fennálló tartozások rendezésének határozatba foglalása, stb.

Ezek után inkább minden lehetséges területen próbálták akadályozni az egyesület további működését. Ide tudom sorolni a szóban forgó interjút, amiben  Halmos Balázs kifejti, hogy bizony a névhasználat őket illeti, ezzel békéljen meg mindenki.

További eszközük volt még, ezeknek a példaképnek beállított srácoknak, hogy elvittek szinte mindent, ami mozdítható volt a szentendrei baseballpályán. A sporteszközöktől kezdve a pályatartozékokon át, a lelátóig. Nem az a baj, hogy elvitték, hanem az, ahogyan tették. Mint már fentebb írtam, nem volt ez ügyben sem közgyűlési döntés, nem volt egyértelmű egyezség, nem készült lista sem, hogy pontosan mit visznek, mikor és miért. A lényeg, hogy ami egyik napról a másikra ott maradt, az úgy nagyjából semmire nem alkalmas. Sem sportolásra, se pályakarbantartásra, se edzésre.

Erre mondta többek között Balázs, hogy ők is a nulláról kezdték 20 éve, nekünk legalább ott van a “pálya”. Ezzel csak az a baj, hogy ez a pálya inkább csak egy lecsupaszított, kerítés és pályaelemek nélküli, füves(?) terület, amit nincs mivel és kivel karbantartani, illetve a 2014-es év pályabérlése sincs kifizetve az önkormányzat felé. Továbbá vannak olyan teendők egy sportegyesület életében, amelyet 10-15 éves gyerekekkel nem lehet megoldani. Mindkét fél hajtogatja a maga igazát, mutogat a másikra, de a lényeg, hogy a pályabérlet a sokat kritizált önkormányzat felé nincs kifizetve. Ki fizesse ki? A gyerekek, akik csak baseballozni szeretnének, és a többi nem kellene, hogy rájuk tartozzon? Vagy a szüleik? Akiknek semmi közük az eddigi szabálytalanságokhoz? Ők eddig is havi pénzt fizettek az egyesületnek, hogy a gyerek ‘baseballozhasson’. Többek között ez is a következménye a rendezetlen és szabálytalan játékos-kiválásnak.

150415-kerites

A gyerekekkel társadalmi munkában foglalkozó edző és pár támogató próbálja fenntartani az egyesületet. Tavaly ősszel próbáltunk adományt gyűjteni, elsősorban a tengerentúlról. Ehhez szükség lett volna valamilyen elektronikus médiafelületre, amin az egyesület megjelenítheti önmagát. A régi játékosok által jó ideje már nem használt weboldal aktualizálása csak hosszabb tortúra után vált lehetségessé, ugyanis nem kaptuk meg a szükséges hozzáférést a régi admintól, aki történetesen ugye egy távozó játékosunk is volt egyben. A Facebookon egészen 2015. márciusig több Sleepwalkers baseball oldal is fellelhető volt, hiába kértük hónapokig a távozó játékosokat, hogy ha már nem adták át a használati jogokat, akkor legalább változtassanak nevet, mert ez az adománygyűjtés során határozottan rontja az esélyeinket. Bár 2014. október 2. óta nem használták a FB oldalt, még így se tettek eleget a kérésünknek. A Facebookon még most is található két zárt csoport, akiknek csak a múltban volt közük a Sleepwalkershez!

Mindezek után az egyesület munkáját azzal is próbálták blokkolni, hogy az elnökségi tagok lemondását feltételhez kötötték: amíg nem kapják meg az egyesület javára felajánlott adó 1%-ok felét, addig nem mondanak le, viszont részt se vesznek az egyesület életében, nem segítenek semmit, mivel ők már máshova tartoznak. Ez utóbbi nem csak az egyesületet szabályozó  jogot, hanem az adótörvényeket is igen súlyosan sérti! Remélem ez nem valósult meg.

Kérdésként bárkiben felmerülhet, hogy a Reds milyen alapon indult az NB I-ben? A szövetség alapszabálya és az idei versenykiírás szerint egy  baseballcsapat milyen feltételek esetén indulhat az NB I-es bajnokságban? Ennek megfelel a Reds? A tavalyi bajnokcsapat  játékosainak indítása ugyanis nem biztos, hogy elég.

Milyen kár, hogy nem lettek a problémás ügyek közgyűlés előtt rendezve. A jelenlegi helyzetben a gyerekeknek még mezük sincs. Az edző díjazás nélkül dolgozik. Én vettem egy kis traktort, és nyírom a füvet, ha lehet. És ha az önkormányzat nem tilt ki bennünket a területről, mert nincs rendezve a tavalyi díj sem.

150415-sracok

A következő hetek egyik nagy sztorija lehet az az együttműködés, ami az egyesületben sportoló gyerekek és az Amerikai Liga Keleti Csoportjának egyik legnagyobb csapata között az elmúlt pár hónapban kezdett körvonalazódni. Ez utóbbi tevékenység éppen az ellenpólusát jelenti annak a gáncsoskodásnak, amit a régi játékosaink fejtettek ki a megelőző hónapokban.

Az egyesület körül szerepet vállaló és önzetlen amerikai segítők valóban példaképként állíthatók a gyerekek és valamennyi baseball szereplő elé! Míg a távozó játékosok saját érdekükben, kizárólag magukért, saját NB I-es versenyzésükért, és a saját örömükre tettek bármit is, addig a jelenlegi egyesületnél dolgozók nem maguk miatt, nem magukért, hanem kizárólag a gyerekekért teszik a dolgukat.

Az egyesületnek ezentúl nem feltétlen célja a bajnoki versenyeztetés és csapatindítás. Az elsődleges cél a baseball tömegsportbázisának szentendrei kialakítása, hogy elsősorban a játék öröméért baseballozzanak, és ne csak azért legyen egy utánpótlás csapat, mert az kötelező a szövetség miatt, és úgy olcsóbb az éves NB I-es indulás.

Természetesen, ha úgy alakul, hogy az egyesület megengedheti magának, hogy valamely versenysorozatban csapatot indítson, akkor azt a lehetőségei szerint meg is teszi. De immár nem az a fő cél, és nem minden annak van alárendelve, hogy a felnőtt csapatok NB I-es igényeit kielégítse az egyesület.

Amennyiben utánpótlás vagy pálya nélküli csapat jelentkezik együttműködésre, akkor őket is szívesen látjuk, és a kölcsönös előnyök kihasználásával készek vagyunk a kooperációra!

+++

A képek a Szentendre Sleepwakers Facebook-oldalának fotói közül vannak.

A blog ezzel lezártnak tekinti az itt folytatott vitát. (Ld. fent.)[:]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük