A Népszabó mai cikke érdekes megvilágításba helyezi a baseball-dobók karját:
Kétmillió éve olyan a vállunk, mint a csúzli
Mintegy kétmillió évvel ezelőtt az ember anatómiai felépítésében fontos változás történt. A Homo erectus válla képessé tette ősünket a nagy erejű dobásra és ezzel a hatékony vadászatra – állítják a Harvard és a George Washington Egyetem kutatói.
Régészeti bizonyítékokból már eddig is tudható volt, hogy mintegy kétmillió éve a vadászat hirtelen nagyobb teret kapott távoli eleink életében, ezt most a kutatók a nagy erejű dobás képességének kialakulásával magyarázzák – írja a BBC a Nature-ben most megjelent publikációra hivatkozva.
A nagy erővel történő dobás képessége kizárólag az ember sajátja. Jóval erősebben és pontosabban tudunk dobni, mint például legközelebbi élő rokonaink, a csimpánzok.
Ahhoz, hogy az anatómiai változást pontosan fel tudják mérni, a Harvard kutatói baseballjátékosok dobását vették videóra, majd a test dobásmechanizmusát vizsgálták. Kiderült, hogy amint a kar megemelkedik és hátrahúzódik, a váll úgy működik, mint egy csúzli. A vállban lévő szalagok és inak megnyúlnak, és tárolják az energiát, ami az előredobáshoz szükséges. Amikor ez az energia felszabadul, a leggyorsabb mozgást hozza létre, amit emberi test produkálni képes. Neil Roach, a George Washington Egyetem munkatársa, kutatásvezető a BBC-nek elmondta, a nagy erejű dobáshoz szükséges anatómiai változások a vállban a korai embernél mentek végbe kétmillió évvel ezelőtt, és ezek sokkal hatékonyabb vadásszá tették ősünket.